[vissza]

Dr. Karasszon Dezső

1952 – megszületik Szentesen

1966 – megkezdi középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában

1971 – felvételt nyer a budapesti Zeneakadémia orgona- és zenetudományi tanszakára

1976 – orgonaművészi oklevelet nyer, majd megkezdi pályafutását, mint a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára, mint a Kollégiumi Kántus orgonakísérője és mint a Debrecen-Nagyerdei Református egyházközség orgonistája

1980 – március másodikán orgonaszentelő istentisztelet a nagyerdei templomban, egyben a vasárnap délutáni zenés áhitatok beindulása

1986 – Frescobaldi-felvételét „Az év hanglemeze” címmel tüntetik ki

1988 – meghívást kap a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára (ma: a Debreceni Egyetem Konzervatóriuma) az egyetemes zenetörténet oktatására

1991 – megalapítja a Főiskolán az orgona-tanszakot

1993 – a gyülekezeti graduálkórus, a „Schola Calviniana” megalapítása

1994 – a főiskolai egyházzene-tanszak megalapítása

2000 – Gárdonyi Zoltánról írott monográfiájának megjelenése

2001 – Gárdonyi Zoltán és Gárdonyi Zsolt orgona- és kamarazene-műveiből két CD-felvételt készít a debreceni Nagytemplom Aquincum-orgonáján

2002 – Synopsis gradualis (gregorián ének és református istentisztelet) című értekezését a Debreceni Református Hittudományi Egyetem a doktori cím odaítélésével ismeri el

A vasárnap délutáni zenés áhitatok 

1980. március 2.-án, az orgonaszentelés délutánján Debrecen akkori négy orgonaművésze (Hollai Keresztély, Karasszon Dezső, N. Molnár Viola és Sepsy Károly, akik egyébként az ünnepi hangverseny műsorát is adták) azt ígérte a gyülekezetnek, hogy a vasárnap délutáni istentiszteleteket hétről hétre el fogja látni templomi zenével. A zenés áhitatok immár több évtizedes története lényegében nem más, mint ennek az ígéretnek a folyamatos valóra váltása.

 A műsor-koncepció azonban az idők során fokozatosan kibővült. Kiderült, hogy az orgonazenén kívül a templomi kamarazene legkülönfélébb műfajait is érdemes a sorozatba beilleszteni, ami által a vonós, fúvós, sőt pengetős hangszerek is megtalálják benne a helyüket, sőt az eredetileg tervezettnél lényegesen gazdagabb változatosságot biztosítanak. Az elérhető közelségben működő zenei intézmények (hangszeregyüttesek, iskolák) készségesen együttműködő munkatársainak hála a zenés áhitatok gyülekezete az orgonán kívül a leggyakrabban hegedűre, gordonkára, fuvolára, blockflötére, oboára, gitárra, vagy ezek változatos kombinációira írott, a helyhez és az alkalomhoz illő műsorösszeállításokat hall. A vokális zenét az utóbbi években a Vox Antiqua együttes képviselte a leggyakrabban.

 A zenés áhitatok vasárnap délután öt órakor rövid, kb. húsz-huszonöt perces liturgikus résszel kezdődnek (fennálló- és főének, textus, prédikáció, ima), majd rövid, lényegretörő ismertetés kiséretében, kb. fél óra terjedelemben megszólal a zene. Az alkalmakat Miatyánk, áldás és doxológia zárja.

 A nagyerdei zenés áhitatokhoz hasonló vállalkozás ismereteink szerint nincs másik az országban. Jelentőségét abban látjuk, hogy bebizonyította: az Igéhez hasonlóan az egyházzene is lehet az Istenhez vágyódó léleknek, ha nem is „mindennapi”, de „minden vasárnapi” kenyere.

[vissza]

Az oldal Internet Explorer böngészővel, 800x600 illetve 1024x768-as felbontás mellett a legélvezhetőbb!

Telefon: (52)410-811 | Email: | Az oldal készítője és karbantartója: |
Tartalom: és | Technikai háttér: és |
Egyházközségünk számlaszáma: 11738008-20012917 | 1%+1%: Az Országos Református Egyház technikai száma: 0066 | A "Nagyerdei Egyházközségért" alapítvány adószáma: 18545269-1-09 |