Debrecen szakrális építészete
Szeretettel ajánljuk mindenki figyelmébe a Debrecen szakrális építészetéről megjelent kiadványt, amelyben helyet kapott az idén 50 éves Bolyai utcai templomunk bemutatása is.
A szerzők között szerepel ifivezetőnk, Kathi-Illyés Anikó, aki idén diplomázott építészmérnökként.
https://dupress.unideb.hu/.../debrecen-szakralis-epiteszete/
Könyvajánló
Keller Ferenc, Kovács Péter, Szilasi László: Debrecen szakrális építészete, Debrecen, Egyetemi Kiadó, 2025.
A reformáció előtt Debrecen minden negyedében állt olyan épület, amit az Isten számára emeltek, a Piac és a Csapó utca környékén pedig az összes háztömbre jutott templom, kolostor vagy kápolna. 2025-ben – amikor vasárnaponként tíz felekezet harminckilenc temploma várja a gyülekezetét és hétről hétre két zsinagógában ünneplik a szombatot – könnyebb elképzelnünk ezt a középkori kápolnás mezővárost, mint a hozzánk néhány századdal közelebb eső, teljesen református Debrecent.
A város építés- és rombolástörténetét döntően a tűz, illetve az újabb és nagyobb építmények vágya alakította. A középkori Debrecen utolsó templomának elpusztulásához alighanem mindkét erőre szükség volt. Az biztos, hogy a debreceni építészet történetének legfontosabb döntését a város református presbitériuma az 1802-es tűzvészt követően hozta meg. Ezen a tanácskozáson határoztak arról, hogy lemondanak az András-templomról és új házat építenek az Istennek.
Azonban a presbitérium ugyanekkor utat nyitott a tökéletes református templom keresésének, és egy olyan hagyománynak, amely szintén átszövi Debrecen építészettörténetét. Az építészek, akiknek a nevéhez fűződik ez a szellemi örökség, az ideális istentiszteleten gondolkodó Luther, Kálvin és magyar követőik nyomában járva kutatták az ideális istentiszteleti tér lehetőségét.
A mesterszakos hallgatók munkájukban építészszemmel tekintik át a város szakrális építészetét, és először teszik együttesen hozzáférhetővé a templomok homlokzat-, alap-, metszet- és helyszínrajzait. Az épületek lényegéből sokat megragadó és együttesen különösen tanulságos gyűjtés Debrecen kulturális örökségének szakrális kivonataként is értelmezhető.
